A
26 éves Kézművesek Háza szakmai története és tevékenysége
A
Kézművesek Háza Zalaegerszegen, a Gébárti-tó mellett található,
1982. óta szolgálja a magyar tárgyalkotó népművészet hagyományőrzését.
1982-ben a megye népművészei létrehozták megyei
szakmai szervezetüket az Országos Népművészeti Egyesület tagszervezeteként.
Az alkotóházi gondolatot Zalaegerszeg város pártfogásába vette,
és a társszakmák segítségével építészek, képzőművészek bevonásával,
óriási emberi összefogással 1982-ben és 1983-ban megépült a
Kézművesek Háza a hagyományőrzés speciális központja, ahol a
felszerelt műhelyekben képzett népművészek oktathatták az új
generációkat.
A város kezdetektől fogva vállalta, hogy a ház a népművészeti
hagyományőrzésben regionális szerepkört fog betölteni. 1983-ban
az építésbe bevonta a Városi Művelődési Központot, mely intézmény
a ház átadásakor megkapta a ház működtetését is. A Zala Megyei
Népművészeti Egyesület, mint szakmai gazda élettel töltötte
meg a házat.
A ház 26 éves működése két korszakra
osztható
1982-1992 között
A ház csak nyáron működött. A népművészek nyaranta újabb és
újabb bútorokat készítettek, formálták a ház környezetét. Elindultak
a nyári alkotó táborok, ahol a zalai hagyományok mellett a népművészeti
szakágak gazdag tárházát tanulhatták meg a népművész, pedagógus,
gyermek, felnőtt és külföldi résztvevők. E képzéseknek köszönhetően
a megyében újra indult a magyar paraszti vert csipke készítése,
a természetes anyagokból készített játékok ismerete ( csuhé,
fa, vessző, termények ), a szálas anyagok fonása (vessző, szalma),
a gyöngyfűzés a különböző tájegységek hagyományaira építve azóta
is reneszánszát éli. Rendszeresek voltak a fafaragó és hímző
képzések, a gyapjúszövők képzésében 3 „C” kategóriás és 2 „B”
kategóriás képzéssel országosan is elismert szövők nevelődtek
ki.
Rendszeresek voltak a nemez-, népi szabászat-, népviseleti babakészítő
és fazekas táborok.
A zalai hagyományok közül a népművészek az egész országban ismertté
tették a pásztorhagyományokat: pásztorlegyező, spanyolozott
és karcolt használati tárgyak, kéregedények, zalai mángorlók
és pásztorbotok, lószőrfonás.
E szakmai képzések hátterét az egyesület önerőből
oldotta meg, a kezdetlegesen kialakított műhelyekben minimális
feltételek között dolgoztak a szakágak.
1992-2008 között
A város megadta azt a lehetőséget, hogy a Városi Művelődési
Központ szervezeti keretében (jelenleg Keresztury Dezső
Általános Művelődési Központ), de szakmai önállósággal,
a Zala Megyei Népművészeti Egyesületre épített szakmai célokkal
működhet a Kézművesek Háza.
1992 óta a működés egész éves kihasználtságra törekszik, amihez
a város próbálja biztosítani az anyagi kondíciókat. A szakmai
önállóság a működésben is sok eredményt hozott. Megteremtődtek
a saját bevételi forrás lehetőségei, mely bevételeket a ház
visszaforgatott a műhelyek kialakítására és berendezésére, fenntartására
és programjaira.
A Kézművesek Háza szakmai, gazdálkodási megerősödése levette
a működtetés terheit a Zala Megyei Népművészeti Egyesülettől,
így a szakmai szervezet a szakmai kérdésekkel tud foglalkozni,
inspirálva a házat az újabb és újabb feladatok elvégzésére.
Szakmai
tevékenység
Közösségi alkotások:
A Honfoglalás-kori magyar nemezsátor vázszerkezetének elkészítése
1996.
15 db sátor elkészítése a Mesterségek Ünnepén való megyei bemutatkozáshoz
1998.
Hagyományőrző boronafalú kovácsműhely építése
között a Kézművesek Háza udvarán 1999-2001.
A fatüzelésű szabadtéri égetőkemencét védő faépítmény elkészítése
2003.
A Kézművesek Háza nagyméretű fa reklámtáblájának elkészítése
a Gébárti Szabadidő Központ bejáratához 2004.
a.) 1992-2003 között Népi Kismesterségek Szakiskola
keretében fazekas, szövő, bőrtárgykészítő, csipkeverő szakokon
munkanélküli fiatalok szakképzése. A fazekas és bőrtárgykészítő
szakterületen ez a képzés egyértelműen a hagyományőrzés továbbadását
és megújulását jelentette a megyében. Az iskolából kikerülő
fazekasok kétharmada a pályán maradt, szakmai színvonalukra
már országosan is felfigyeltek.
Folytatódtak a nyári szakági képzések, de az Egyesület mellett
már a ház is segít ezek szakmai, pénzügyi lebonyolításában.
b.) Rendszeresek az évközi szakmai képzések, melyeket népművészeknek,
pedagógusoknak, falusi turizmussal foglalkozóknak szervez a
ház.
c.) A gyermek korosztálynak a játszóházak, szakkörök, nyári
táborok, rendezvények közvetítik a népművészet értékeit.
d.) 1996-ban a Kézművesek Háza kezdeményezésére és felvállalásában
a Zala Megyei Népművészeti Egyesület 122 tagja elkészítette
a Honfoglalás Millecentenáriumának tiszteletére a magyar nemezsátrát,
amire a ház és az egyesület az Országos Népművészeti Kiállításon
megkapta a Kulturális Minisztérium különdíját.
1996. óta rendszeresen bemutatjuk a nemezsátrat, külön hangsúlyt
fektetve a magyar őskultúra megismertetésére. Évente több tízezer
ember ismerkedik meg őseink tárgyi és szellemi kultúrájával.
A látogatóknak rendkívüli élményt jelent a magyar ötvösművészet,
lovas-íjászat, ősi fazekasság és bőrművesség, a nemezelés, a
szedettes szövött szalagok, a nemezszőnyegek.
e.) Népművészeti alkotóközösségek működtetése
f.) A Kézművesek Háza rendezvényei
Az ünnepkörökhöz kötődő előadások, népszokások, kézműves kultúra:
a Karácsony, a Húsvét és a tavaszvárás, Májusfa-kitáncolás,
Szent-Iván Éj
1998-ban első ízben rendeztük meg az I. Gébárti Népművészeti
Fesztivált, ahol a népi kultúrát komplex módon ismerheti meg
a nagyközönség: mesterség-bemutatók, népművészeti vásár, folklór
műsor, vásári komédiák, lovas-íjászat, népi konyha.
2000-től a Fesztivál Egerszeg Fesztivál címen májusban, más
kulturális tartalommal kiegészülve kerül megrendezésre.
g.) 2004. óta a Kézművesek Háza részt vesz az Észak-Zalai Kistérségi
Társulás Napjának szervezésében. Kézművesek, mezőgazdasági kistermelők,
falusi turizmussal foglalkozók összefogásával a térség értékeit
mutatjuk be, szakmai konferenciával segítve a helyi értékeket
létrehozók munkáját és közös megjelenését.
h.) Zalaegerszegi Aquapark 2003. évi üzemelése óta növekedett
az idegenforgalmi érdeklődés a Gébárti-tó és környéke iránt.
A Kézművesek Házát és műhelyeit több látogató tekinti meg, mint
a korábbi években. A Nyitott Műhelygaléria Napok rendezvénysorozatunk
a szakágak képzési munkájába és a népművészeti tárgykultúra
gazdagságába és az alkotás folyamatába enged betekintést a látogatóknak.
Népművészeti
Alkotócsoportok:
Zalaegerszegi Hímző Stúdió
Foglalkozások helye: Keresztury ÁMK szerda, 16.30- 19.30
Oktató: Koszorús Anikó hímző, Népi Iparművész
Zalaegerszegi Szövő Stúdió
Foglalkozások helye: Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 28. (Művésztelepi
raktár) kedd, 17.00- 20.00
Oktató: Kiss- Preisinger Anna szövő, Népi Iparművész
Zalaegerszegi Csipke Stúdió
Foglalkozások helye: Keresztury ÁMK csütörtök, 1630- 1930
Oktató: Takács Zsuzsánna csipkekészítő- viseletkészítő, Népi
Iparművész
Fazekas Szakkör
Foglalkozások helye: Kézművesek Háza szombat, 900- 1300
Oktató: Csuti Tibor fazekas, a Népművészet Mestere
A Kézműves Stúdiók munkájába minden érdeklődő bekapcsolódhat.
