1996-ban a Honfoglalás Millecentenáriumának évében készült el a jurta.

Megtekinthető: hétköznap 10.00 – 15.00, szeptember 18-án 10.00-18.00 óra között

Rendezők: Gébárti Kézművesek Háza és a Zala Megyei Népművészeti Egyesület

A belépés díjtalan.

A 20 éves Zalaegerszegi (Gébárti jurta) története

   Az országos népművészeti mozgalomban az első nemez sátrat (jurtát) a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület készítette el 1982-ben. Az öntartó szerkezetű ősi hajlék, a nemezlapok és szőnyegek, a csodás sátorszalagok a zalai népművészeket is lenyűgözte. Éveken keresztül terveztük, hogy egyszer mi is készítünk egyet. Erre a Honfoglalás Millecentenáriumának évében, 1996-ban nyílott lehetőség.

   A tervezést már 1995-ben elkezdtük. Szakmai konzultációkat folytattunk a Fejér megyei népművészekkel, tanulmányoztunk két kazah jurtát, az egyik a Magyar Nemzeti Múzeumban volt látható, a magyar Millecentenáriumi kiállításon, mert a magyar jurtákról csak régészeti feltárások alapján tudtunk, tárgyi anyag nem maradt fenn.

   A tényleges munkát március 30-án kezdtük el, ettől kezdve minden hétvégén dolgoztunk május végéig, júniusban egy teljes hónapot, júliusban egy hét kivételével úgyszintén, és augusztusban 17-ig, az avatásig végig. Egy-egy turnusban 25-30 ember dolgozott, összesen 122 fő.

A vázszerkezetet, bőrszegek készítését közép-ázsiai szakirodalom alapján készítettük el. Nemezelni néhányan tudtak, Gömbös Katalin irányításával a nemezszőnyegek mintáit saját készítésben készítettük el. A sátorszalagok szövését tavasszal megtanulták a szövők nomád módra, majd áttették a magyar parasztszövőszékre, a mintákat a jurtakészítő közösségre jellemző jelképekkel készítették el.

Az elkészített jurta adatai:

Felhasznált anyagok:

Fa: 8 m³ kőrisfa

Gyapjú: 7 q

Bőrszegek száma: 2800 db

Szövött szalagok: 140 m

Fonott, sodrott kötözők: 300 m

   Az elmúlt húsz évben a jurtát több, mint 150 alkalommal állítottuk fel és mutattuk be: Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Sopron, Sárvár, Győr, Békéscsaba, Lakitelek, Edelény, Krosno, Vajdaság, zalai falvak, rendszeresen bemutatjuk Budapesten a Mesterségek Ünnepén.

Missziónak tekintjük, hogy az emberek megismerhetik az ősi magyar hajlékot, hogy az őskultúra megismertetésével örömet szerezhetünk az érdeklődőknek. Sok elismerést és szeretetet kapott ezért közösségünk.

Skrabut Éva, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke